ÍRÁSAIM

 

 

Inspirációk a könyvespolcról 6/2.

 

Szállj le a döglött lóról! - A kényelem csapdája

Akkor most jöjjön a könyv szerintem leglényegesebb gondolata. Az, h hogyan lehet változtatni. 

A szorongás láthatatlan villanypásztor. Körülvesz bennünket a kerítés, amibe áram van vezetve, a vágyunk pedig a kerítésen kívül van.

Az érzelmi érettség jele, ha egyformán elégedettséggel tölt el bennünket az is, ha szét tudjuk feszíteni a burkot, de az is, ha a fennálló helyzetben benne maradunk.

Nagyobb részben viszont azért változunk, mert az élet rákényszerít bennünket.

Hogyan lehet változtatni? Mert 1 lépésből nem, de 7-ből igen:

1.Szembenézés a fájdalommal

  1. Jövőkép
  2. Döntéshozatal
  3. A séma felismerése
  4. Oldás és kötés
  5. Szembenézés a félelemmel
  6. Cselekvés

Számítsunk rá, h lesznek benne megtorpanások, tapogatózások, tévutak, akár körbe-körbe járás.

Nézzük kicsit részletesebben az egyes lépéseket! Olvass tovább, ha érdekel. 

 

  1. Nézzünk szembe azzal, ami fáj!

Mit szoktunk helyette:

  1. pótcselekvés: ideiglenesen enyhíti a fájdalmat, pl. alvás, evés, ivás, tévénézés, munkamánia, szexmánia

Amikor a kellemes hobbiból öncélú mánia lesz. Ez halogatáshoz, állandó panaszkodáshoz vezet.

Érzéketlenné tesz és elveszi a fájdalom erejét, elvagyunk az ismerős kényelmi zónában.

Mi a megoldás akkor helyette:

- előbb végezzünk a nehezével

- azt tegyük, amit gondolunk, ne azt, amit érzünk

- kis lépésekkel haladjunk a helyes irányba

- legyünk önmagunk trénere

-készítsünk forgatókönyvet és ragaszkodjunk hozzá

  1. hibáztatás: mások tehetnek róla/ én magam tehetek róla

Nem támaszkodik semmiféle ésszerű helyzetfelmérésre.

Mi a megoldás helyette:

- józan felelősségvállalás

- megszakítás

- a jövő lehetőségeire való összpontosítás

- a másik szemszögéből, empatikusan ránézni a helyzetre

  1. tagadás/ fantáziálás: a kínzó igazságokat kirekesztjük a tudatunkból, hárítunk

Megoldás helyette:

- megmondani az igazat (ez piszok nehéz!)

Lehet építő is a fantáziálás, amiből a megoldás erőfeszítés nélkül jön. Kell tudni különbséget tenni.

  1. Teremtsünk jövőképet!

Jelenlegi helyzetünk kényelmetlenségéhez társulnia kell vminek, amit az ablakon át látunk, és csak azért nézünk ki az ablakon, mert kényelmetlenül érezzük magunkat ott, ahol vagyunk. Pozitívnak kell lennie, rajtunk kell múlnia, előre kell vinnie, ha csak egy lépéssel is.

El kell képzelni a vágyunk beteljesülését.

Mi akadályozhat abban, h mégsem valósul meg:

- két dolgot akarunk egyszerre

- akarjuk is, meg nem is

- tudom, h mit akarok, de nem látom, hogyan szerezhetném meg

- függőségbe kerültem tőle, tudom, h tönkretesz, mégsem tudok lemondani róla

- elfojtom a vágyamat, depresszióhoz, kimerültséghez vezet

Megoldás: szembe kell nézni a zavaró tényezőkkel

Keresd meg a nyitott ajtót >>> belülről nyitható, van egy rés a páncélon

Mi segíthet ebben: mozgás, nyújtózkodás, meditáció, merész dolgok megtétele, meglepetés okozása magadnak, kreatív kifejezésmód találása

  1. Döntéshozatal >>> honnan tudom, h döglött-e a ló

Nem biztos, h tudhatjuk, mégis döntenünk kell. A lovunk valójában mindaddig nem döglik meg, amíg le nem szállunk róla, még akkor sem, ha már csak körbe-körbe jár velünk. Az intuíció megsúgja, ösztönösen tudjuk, h döglött-e.

Megoldás: fogadást kell kötni az életünkre (ha maradunk a helyzetben, akkor önmagunkra kötünk fogadást)

Meddig kell várni? Mikor mondhatjuk, h megtettünk mindent a helyzet megmentésére?

Az érzelmi horgok egy helyben tartják az áldozatot, sőt néha mélyebbre húzzák. Olyan, mint a hóban elakadt kerék. Ha gázt adunk, mégsem jutunk előbbre, vagyis frusztrált reményeink teljesüléséért teszünk csak erőfeszítéseket.

Ami eddig hiányzott, az már nem is fog bekövetkezni, nélküle kell élnünk, képesek vagyunk rá, hiszen eddig is ezt tettük. Alapvető hiányok viszont elviselehetetlenné teszik a kényelmi zónát. Hogy mik ezek, azt csak mi dönthetjük el.

Tudatában kell lennünk, h nincs egyetlen jó döntés. Bármit választunk, fájdalommal, veszteséggel, nehézséggel fog járni. Csak olyan döntést hozhatunk, amelyre ma képesek vagyunk. Foglalkozni kell a hosszú és rövid távú következményekkel.

Hogyan döntsünk, ha a ló megdöglött >> leszállunk vagy rajta maradunk.

-keressünk életjeleket

- milyen állapotban vagyunk?

- mérjük fel, mi múlik rajtunk

- mindent megpróbáltunk?

- van-e megdönthetetlen bizonyíték?

- mit mondanak mások?

-lehetséges-e kompromisszum?

- mikor éreztük jól magunkat utoljára?

  1. Nézzünk vissza, de ne bámészkodjunk!

Ha tudjuk, hogyan futottunk zátonyra, az jó. Fel kell tenni a kérdést: milyen volt a ló, amin lovagoltunk.

A múltbeli minta alapján rájöhetünk, merre kell továbbmennünk. Keressük meg a sémát. Nem követjük el többet ugyanazt a hibát.

  1. Oldás és kötés

Elengedés, ami fájdalommal jár és ez természetes. Elengedni nem annyi, mint mindent elveszíteni. Hanem felismerjük, mi az, amit képesek vagyunk irányítani, és mi az, amit nem.

Az elengedés nem feltétlenül a „mindent vagy semmit” esete, hanem átmenet és folyamat.

Az elengedés nem elválás, nem a kapcsolat elveszítése, hanem engedjük, h a másik önmagává váljon.

Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak?

-Mit kell feladnom?

-Mi teszi majd a veszteséget elviselhetővé?

-Kit próbálok védeni, és hogyan fogja érinteni a lépésem őt?

Törjük át a kényelem korlátját!

  1. A félelemmel való szembenézés és kezelése

Csak akkor szűnik meg, ha megtesszük azt, amitől félünk.

Lássuk azt, ami még nem látszik.

  1. Cselekvés

Fohászkodjunk és evezzünk a partra!

A könyv szerzője is azt mondja, h segítséget szabad, lehet és kell kérni. Mert ezt a folyamatot nem valószínű, h egyedül végig tudja vinni bárki is. Szeretettel ajánlom a MA kincsei életminőség javító műhely segítő módszereit. Szívesen kísérlek ezen az úton, ha hozzám fordulsz bizalommal.

Szeretettel: Mercz Andi

HÍRLEVÉL

Iratkozz fel a hírlevelemre, ha érdekel az önismeret és szeretnél értesülni az írásaimról és a programokról. 

 Ma Kincsei | Mercz Andrea © 2021 Minden jog fenntartva!

Please publish modules in offcanvas position.